A papírkészítés tradíciói Japánban
A Kínából származó papírkészítési technika az egész világon elterjedt, de a mindenhol módosult
a kultúrális szokások és a rendelkezésre álló alapanyagok eltérése miatt.
Nyugat és kelet irányában másféleképpen változott papír sorsa. Európában a papírt rongyokból,
pamutból és fapépből gépekkel készítik. Japánban ezt a típusú papírt yoshi-nak hívják, vagyis nyugati
típusú papírnak, így különbőztetik meg a japán papírtól a washi-tól.
A Dél és Délkelet - Ázsiai országokban eredeti kínai technika soha nem fejlődött tovább a kezdeti
primitív eljárásnál. Ebben a technikában a fapépet nem emelik ki a vízből fakerettel, mint Japánban
és Nyugaton, hanem befecskendezik egy öntőformába, a felesleg pedig, a vízben úszik tovább. Ezt az ősi
munkafolyamatot alkalmazzák még ma is például: Indiában, Tájföldön és Nepálban.
A világszerte ismert és elterjedt papírkészítési technikák közül a washi kiemelkedik a magas szintű
művészeti minőségével. Egy darabka japán papírban tükröződik a japán emberek lelke és országuk
esszenciája.
A szépség eredete
A hagyományosan készült washi a szépséget testesíti meg, ami kifejezi a japánok végsőkig kifejlődött
esztétikai érzékét. Ez a precíz kidolgozás már az előállítási folyamat első lépéseitől kezdve
figyelemreméltó. Egy-egy késztermékben sok elemnek kell egyesülnie: az első a tiszta természetes víz,
a második a rost anyagok szigorú válogatása, harmadik a technikai alkalmazás, ami a sok éves kemény és
alapos tanulás eredménye, érzékenységgel társulva, amelyre csak azok tehetnek szert, akik igazi mesterei
művészetüknek, a negyedik a speciális merítő keret, forma és más eszközök, amelyeket a papírkészítési
eljáráshoz fejlesztettek ki.
A jó minőségű papír készítéséhez az első követelmény a tiszta és természetes víz. Ezzel a természeti
adottsággal nem sok ország bővelkedik a Világon.
A Japán szigetvilág bőségesen áldott vízesésekkel, gyorsfolyású folyókkal és dús erdőkkel, amelyek a
sziget 67%-át takarják. Ezek mind kedvező kondíciók, hogy az eljáráshoz tiszta, lágy vizet
használhassanak. A kontinentális folyók, amelyek például Bankokban is vannak, sokkal lassabban és
hosszabban folynak, ezért rengeteg szennyeződést port, sarat gyűjtenek össze, így vizük koszos
barnaszínű.
Tehát a sziget földrajzi fekvése kedvez a bőséges tisztavíz ellátásban.
Kozo-t (papír eperfa), mitsumata-t, gampi-t (mindkettő bokor a dephne családból) és más nem fás szárú
növényt használnak a japán papírkészítők, amelyeket a felhasználás előtt gondosan átválogatnak a jó
minőségű rostok szerint, amik hosszabbak és vastagabbak, mint a fapép. Minden típusnak megvan a maga
karaktere. Ennek eredménye, hogy a washi puhább, erősebb és könnyebb, mint a nyugati típusú papírok.
Tapintása finomabb, melegebb érzéssel tölti el az embert.
A készítési folyamat minden egyes lépése megkívánja a legnagyobb gondoskodást és a profi munkát.
A mesteremberek azt mondják, hogy a kezdő tanulóknak legkevesebb három hónap gyakorlatra van szükségük,
hogy a papírt szűrni kezdhessék, 6 hónapra, hogy félig tanultak legyenek és 3 évre, hogy teljesen
képzettek legyenek. Még a tapasztalt mesterembereknek is folyamatosan tanulniuk kell, hogy technikájuk és
érzékük tökéletesen csiszolt legyen.
Az eszközöket közelebbről szemlélve, szintén feltűnik a sok gondos odafigyelés. A formákat is több
szempontból kell vizsgálni, például hogy melyik merítő mennyire fog meghajlani a víz súlya alatt és a háló
hogyan bújik el a bambuszok csatlakozásai között.
Áttetszőség…
A teljes cikk letölthető, illetve megtekinthető word dokumentum formátumban: papirtrad.doc
|
d width="15">