A papírkészítés tradíciói Japánban

A Kínából származó papírkészítési technika az egész világon elterjedt, de a mindenhol módosult a kultúrális szokások és a rendelkezésre álló alapanyagok eltérése miatt.
Nyugat és kelet irányában másféleképpen változott papír sorsa. Európában a papírt rongyokból, pamutból és fapépből gépekkel készítik. Japánban ezt a típusú papírt yoshi-nak hívják, vagyis nyugati típusú papírnak, így különbőztetik meg a japán papírtól a washi-tól.
A Dél és Délkelet - Ázsiai országokban eredeti kínai technika soha nem fejlődött tovább a kezdeti primitív eljárásnál. Ebben a technikában a fapépet nem emelik ki a vízből fakerettel, mint Japánban és Nyugaton, hanem befecskendezik egy öntőformába, a felesleg pedig, a vízben úszik tovább. Ezt az ősi munkafolyamatot alkalmazzák még ma is például: Indiában, Tájföldön és Nepálban.
A világszerte ismert és elterjedt papírkészítési technikák közül a washi kiemelkedik a magas szintű művészeti minőségével. Egy darabka japán papírban tükröződik a japán emberek lelke és országuk esszenciája.

A szépség eredete

A hagyományosan készült washi a szépséget testesíti meg, ami kifejezi a japánok végsőkig kifejlődött esztétikai érzékét. Ez a precíz kidolgozás már az előállítási folyamat első lépéseitől kezdve figyelemreméltó. Egy-egy késztermékben sok elemnek kell egyesülnie: az első a tiszta természetes víz, a második a rost anyagok szigorú válogatása, harmadik a technikai alkalmazás, ami a sok éves kemény és alapos tanulás eredménye, érzékenységgel társulva, amelyre csak azok tehetnek szert, akik igazi mesterei művészetüknek, a negyedik a speciális merítő keret, forma és más eszközök, amelyeket a papírkészítési eljáráshoz fejlesztettek ki.
A jó minőségű papír készítéséhez az első követelmény a tiszta és természetes víz. Ezzel a természeti adottsággal nem sok ország bővelkedik a Világon.
A Japán szigetvilág bőségesen áldott vízesésekkel, gyorsfolyású folyókkal és dús erdőkkel, amelyek a sziget 67%-át takarják. Ezek mind kedvező kondíciók, hogy az eljáráshoz tiszta, lágy vizet használhassanak. A kontinentális folyók, amelyek például Bankokban is vannak, sokkal lassabban és hosszabban folynak, ezért rengeteg szennyeződést port, sarat gyűjtenek össze, így vizük koszos barnaszínű.
Tehát a sziget földrajzi fekvése kedvez a bőséges tisztavíz ellátásban.
Kozo-t (papír eperfa), mitsumata-t, gampi-t (mindkettő bokor a dephne családból) és más nem fás szárú növényt használnak a japán papírkészítők, amelyeket a felhasználás előtt gondosan átválogatnak a jó minőségű rostok szerint, amik hosszabbak és vastagabbak, mint a fapép. Minden típusnak megvan a maga karaktere. Ennek eredménye, hogy a washi puhább, erősebb és könnyebb, mint a nyugati típusú papírok. Tapintása finomabb, melegebb érzéssel tölti el az embert.
A készítési folyamat minden egyes lépése megkívánja a legnagyobb gondoskodást és a profi munkát.
A mesteremberek azt mondják, hogy a kezdő tanulóknak legkevesebb három hónap gyakorlatra van szükségük, hogy a papírt szűrni kezdhessék, 6 hónapra, hogy félig tanultak legyenek és 3 évre, hogy teljesen képzettek legyenek. Még a tapasztalt mesterembereknek is folyamatosan tanulniuk kell, hogy technikájuk és érzékük tökéletesen csiszolt legyen.
Az eszközöket közelebbről szemlélve, szintén feltűnik a sok gondos odafigyelés. A formákat is több szempontból kell vizsgálni, például hogy melyik merítő mennyire fog meghajlani a víz súlya alatt és a háló hogyan bújik el a bambuszok csatlakozásai között.

Áttetszőség…

A teljes cikk letölthető, illetve megtekinthető word dokumentum formátumban: papirtrad.doc