Egy tiszta gyermeki mosoly: Won Sung su-nim

Szöulban barangolva egy kiállításra lettem figyelmes.
A képekről egy gyermeki ártatlansággal átitatott arc nézett le rám. Hihetetlen finoman és érzékenyen kidolgozott festmények mindegyikén megjelent ez a tiszta, égi mosoly.
Egyből felvetődött bennem a kérdés, hogy ki festhette ezeket a nem mindennapi képeket, és ki lehet a képek alanya, ez a misztikus kisfiú.
Koreai nyelvtudás hiányában kalandos úton bár, de eljutottam a rejtélyek kulcsához.
A kisfiú a festményeken és a festő egy és ugyanaz. Won Sung egy fiatal koreai buddhista szerzetes, aki jelenleg a huszas évei közepén jár. Soong Ka Daeltak buddhista iskolájában tanul és fest.
Hírnevét már kisgyerekként megszerezte, amikor 1987-ben a szöuli Nagy Művészeti Kiállításon aranydíjat nyert. A rákövetkező évben a Nemzetközi UNESCO Művészeti Fesztiváljáról a legjobbnak járó díjat hozta el.
Karrierjének ez csak a kezdete volt, hiszen azóta is folyamatosak a kiállításai világszerte.
1997-ben a PungKyung Galériában, Szöulban saját, önálló kiállítása nyilt.
A kis szerzetes festészete szimbolizálja a buddhizmus lényegét: az égi tisztaságot.
A képei másolatát tartalmazó kiadvány borítóján olvasható tőle néhány sor, amely így szól:
"Szeretek gondolkodni mikor keverem a színeket. Ez nekem a teljes tisztaság ideje... Ezekben a pillanatokban a papír foglyul ejt és részévé vállok."
Éppen ezért képein úgy jelenik meg, mint egy tökéletes gyermek szerzetes, az arca nyugodt és nyitott, a szemei, mint a mély víz, csintalanul tündökölnek a napfényben. A mosolya teli van meghitt boldogsággal.
"Valaki mikor rajzol, nem csupán meditál, inkább egyszerűen vágyaival tölti meg a lapot. Néha mikor belemerülök egy festménybe, végnélkül képes volnék nézni. Természetesen ez nem feltétlenül a meditáció helyes útja, de biztos, hogy sok más lehetőség is van a meditálásra, mint ülni és az általános gyakorlatokat végrehajtani. A meditáció nem más, mint lelkünk megtisztítása a gondolatainkon keresztül."-vallja ő.
Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy ifjú kora ellenére, olyan életbölcsességgel beszél és tölti meg képeit, amelyekből mindenkinek bátran merítenie kellene a mai "rohanó világban, hiszen képei szerte a világon mosolyt csalnak az emberek arcára...

2003. április